2009. július 18., szombat

1 az tényleg páratlan, csak kevés




Jelentem, az osztály létszáma hat. Abdullah, Omar, Tareq, Abdelsalam, Bander és Ali. Csak, hogy egy kis ízelítőt adjak a muszlim babanévhatározóból.

A délutáni csoportomért változatlanul és még egyre inkább odavagyok. Annyira össze van mindenki kattanva, és annyira hihetetlenül jó a légkör, és annyi mosoly és örömteli pillanat díszíti minden napunkat, hogy köszönöm ezt nekik.

Ha így belegondolok, márpedig bele ám...biztos szokatlan gondolat lehet, hogy annyira elvarázsol ez a délutáni arab hatos férfi fogat. De tanárként megélni egy ilyen helyzetet nagyon különleges. Olyan szinten vannak tisztelettel és szeretettel az ember iránt, hogy úgy igazán öröm belépni a terembe. De a legnagyobbakat is velük nevettem eddig, olyan könnyezős igazán vidámkodósakat. Mindezt úgy, hogy mindösszesen negyedik hónapja tanulnak angolul, és olyannyira más világokból találkozott az utunk. Annál érdekesebb, annál viccesebb.

Az arra nyitott embert mindig meg lehet nevettetni. Ez megy nálunk.

Aztán 4-kor már ment megint az összemosoly, na most akkor tartsunk csak egy kis szünetet, tanárnő kérem. Már rendesen be van állva mindenkinek a biológiai órája, hogy végre magunkévá tehetjük azt a fél 3 óta érzékszerveinkre nagy hatást gyakorolt kardamomos csodát.

Merthogy ez az arab kávé fő alkotóeleme, a kardamom. Ez egy csodanövény, komolyan mondom. Aromaterápia is egyúttal. Naszóvalhát ennek igen tetemes töménységével okoskodnak többször, majd komoly procedúra árán születik meg Ő. Ezt a csodát utána forró vízzel hígítva jó darabig lehet élvezni.

Így teszünk mi is Omar-unknak köszönhetően minden áldott nap. Csak úgy pislognak befelénk más termekből, hogy nahát, hogy összeröffenünk mi minden nap vidáman kardamom illatosan.

Na de, írtam már ugye, hogy méltó partnere van ám a kávénknak, nem csak úgy lazázva hörpöljük ám... Ők ugyanis az arab kávéjukat mindenképp valami édessel kell, hogy igyák, anélkül nem teszik. Ilyen-olyan édességgel, házi vagy mesterségessel.

De ami bekoronázza, azért az mégiscsak az az arab országok egyikéből idáig repült friss datolya. Ez az, amivel a legrendszeresebben fogyasztják. A datolyapálmafáknak ugyanis sivatag kell meg forróság. Hát az meg arra felé van bőven. Így terem a datolya is bőségesen. Rengeteg különböző fajtájú van, még annál is változatosabb szezonokkal. 150-200 kiló datolyákkal térnek vissza, ha hazautaznak. Főleg a szaúdikra jellemző ez. De, ha valamiért csak 100 kilót sikerült magukkal hozni, ha jön a család, már meg is van, hogy mi legyen otthonról a szuvenír... de tényleg. Ahogy mondom. Datolyával nem viccelnek. És mostmár mi sem, úgy el lettünk kényeztetve.

Mindig is csíptem a datolyát, bár nálunk aztán nem nagy a választék ezügyben. Van az a fehér ovális kis minitálcás messziről jött, amiben egy műanyag ágnak álcázott pálcikára szúrnak föl valami 12 szottyadt meg száraz datolyának nevezett barnaságot. Na én azt is nagyon szerettem.

Erre most habzsidőzsi van itt a frissen szedett, házi ültetvényekről idáig repült puhán omlós természetes cukorszinttel az egeket verő csodákkal. Egy élmény. Nem is egy, sok. Nem lehet betelni vele. A szaúdi nőcieink többször kedveskedtek nekünk kilós kiszerelésekkel...hááát, nem állt sokáig a hűtőben, na.

Épp tegnap beszéltük Enikővel, hogy mindig milyen büszkén hozzák a saját városukban speckósan termetteket. És, hogy azt is mondták, hogy a legértékesebb az összes közül a szezon elsőként leszedett termése, főleg a legdrágább fajtákból. Tízezres nagyságrend a kilónkénti ára...

Erre ma...mit ad Omar a szemünk-szánk elé...a sógora saját ültetvényeséből tegnap Szaúd-Arábiából iderepült első leszedett termést... Erre most mit mondjak. Szótlanul élveztem.

Ja, és nem lehet ám datolyát páros számmal enni, csak páratlannal, meg nem fogalmazott okokból. Feltűnt nekik, hogy tanárnő igyekszik a cukorszintjét csak mérsékelten sokkolni, így megszületett a javaslat.

"Tanárnő, amúgy egyen 3-at. De ne 1-et, mert az bár páratlan, igen kevéske. De ma inkább egyen 5-öt, mert péntek van." :)

Hármat ettem végül. A másik kettő meg nem evését pedig jól kijógáztam ma 6-tól magamból. :) Haha.

1 megjegyzés:

Szotty írta...

"Ha szeretet van az eletunkben,az potol ezernyi dolgot,ami hianyzik.Ha nincs szeretet,mindegy mink van,az sosem lesz eleg."