2008. október 6., hétfő

Kezzel labbal


Olyan nagyon ingergazdag itt minden nap, hogy orakon at irogathatnek rola, es meg akkor sem tudnam atadni ugy, ahogy szeretnem. A ma reggelunk negyed 6-kor kezdodott, annak a tibeti kolostornak a gongjaira, amire az ablakunk nezett. Tenyleg leirhatatlan elmeny, hogy milyen volt veluk ebredni, a mantraikat hallgatni es kicsit bensosegesebben belelatni a vilagukba. Siettem is, fel 6-kor mar veluk es a helyi tibetiekkel koroztem a stupa korul az oramutato jarasaval megegyezeoen. Aztan Enikovel csak alltunk es ultunk, es csodaltuk oket sokaig, magunkba szivba azt a lelki beket, nyugalmat es harmoniat, ami azokbol az egyszeru es bolcs emberekbol aradt. Kelnek es fekszenek a nappal, nem beszelnek foloslegesen, teszik a dolguk, szeretik a csaladjuk, es mindig van egy nagy mosolyuk... Es teszik ezt mind hittel, szeretettel es tisztelettel. Maguk es egymas irant. Lenne mit tanulni toluk.

Aztan megvolt az elso jakvajas teank is, tibeti modra. Bar az nem aratott nagy sikert nalunk, a sos hazi vajas feketetea azert sok volt. :) En maradok a tejes nepalinal, az nagyon szimpatikus. :)

Aztan aztan meg annyi minden er bennunket mindig jartunkban keltunkben. Kozben visszaertunk Kathmanduba. Az elobb egy olyan jol sikerult vacsoraval zartuk a mai napot, hogy fhuuuha.

Rabukkantunk egy kisse eldugott helyi etteremre kozel hozzank, ahol csak nepaliak voltak vegre, csak nepali etelek es nepali arakon... Termeszetesen daal bhat-ot kertunk, na de hogy ettunk?!?... Kezzel vegre!! Mindenki ugy evett korulottunk nagy lenduletesen, hisz csak helyiek voltak, es alig vartuk, hogy mi is nekieshessunk vegre kezzel labbal. :) Annyira nagyon izletes volt, es annyira sokkal jobban is esett kezzel, imadtuk! Es nem csak am kertunk egy adag daal bhatot (amihez a rizs melle 6fele miszmasz is volt), jottek utantolteni, amit csak akartunk, es mindezert a fejedelmi vacsiert 95 rupiat (kb. 230 Ft!!!!) kertek el fejenkent, nagyon durva, nem akartuk elhinni.

Na de most beszeljenek inkabb a kepek, szedtem meg ossze parat az elmult napokbol.




































Nincsenek megjegyzések: