2008. október 11., szombat

Lobog a hajunk

























































Eltuntem picit, mert annyira lehidaltunk itt Enikovel attol, ami korulvesz bennunket, hogy csak nezunk az erkezesunk ota... Pokhara egy kis mini paradicsom itt Nepal sziveben. Mondtak nekunk sokan, hogy majd meglatjuk, hogy milyen varazslatos hely ez itt, dehat hisszuk ugye, ha latjuk. Hat most aztan latjuk, de ugy, hogy a szemunket becsukva is olyan harmonia es nyugalom arad, hogy nem lehet nem a hatasa ala kerulni.



7 oranyi zotykolodes hozott ide bennunket Kathmandubol par nappal ezelott. Tenyleg nem volt az altalanos ertelemben vett kenyelem az uton, de igy is ugy ropult el az ido, de tenyleg, hogy nem is hittuk el. A Himalaja labanal zotykolodni hegyek volgyek es nepali falvak kozott azert felert egy hosszura nyult termeszetfilm nezessel.


Ideerve hihetetlen hoseg fogadott bennunket, de az az emberes kanikula. Mindjart le is rohantak bennunket szokasos modon a kihagyhatatlan szallas-, tura- es taxiajanlatokkal, de mar nagyon megy nekunk a letereles, muszaj ezt itt hamar megtanulni. Nem eroszakosak vagy ilyesmi, csak hatarozottnak kell lenni. Meg ugy altalaban sok mindennel kapcsolatban beno itt hamar az ember fia feje lagya. Naponta kerulhetunk varatlan helyzetekbe, amikor is azonnal donteseket kell hozni. Itt nem konkret helyzetekre vagyunk felkeszulve, hanem arra, hogy barmikor barmi tortenhet, amibol akkor es ott okosan kell kijonnunk. Ha megsem ugy alakul ahogy, tanulunk belole, es tovabballunk. Nagyokat nevetunk magunkon es az utunkba kerulo akadalyokon is, es ez jo. Igy valik ez egy izgalmas kalandda tele kihivasokkal.




Jaja, visszaterve, hogy miert is van itt akkora kanikula, amilyen meg otthon sem volt a legnagyobb hosegriadoban... tegnap kiderult, hogy a valasz egyszeru. Kathmandu volt 1337 m magasan, azert volt ott viselheto a homerseklet, Pokhara mar 400 m-rel alacsonyabban van, igy ez mindjart erzekelheto is. Mi meg vegig azt hittuk, hogy jovunk fel a hegyekbe, be is oltoztunk az utra... jo, hogy tudjuk hol vagyunk. :) Na de ezt is tisztaztuk.



A nepali csaladnal lakasunk sajnos nem ugy alakult, ahogy terveztuk, igy szallaskeresesbe keztunk meg aznap, es hala megint a jo oreg Lonely Planet utikonyvnek pikkpakk talaltunk egy tokeleteset. Nem is hittuk el, hogy ilyen kis paradicsomba keveredtunk meg a nagy paradicsomon belul is. Kenyelmes nagy agyak, allando kenyelmes melegvizes tusolo, 2 nagy fenyes ablak es egy akkora terasz meg kert tele zolddel meg mas turazokkal, hogy megint csak pislogtunk...tiszta kis esoerdos hangulat van a kertunkben ugy, hogy 30 masodpercre vagyunk a mozgalmas Pokhara-i elettol. Szoltunk is, hogy maradnank jo darabig itt, es alkudni is sikerult. Igy 800 forintert vagyunk itt fejenkent ejszakankent, ez ugy kozepkategorias arnak szamit az olcso szallasok kozott. Es ide tenyleg csupa szimpatikus alpinistak es turazok jarnak a vilag minden tajarol. Altalaban tura elott es utan toltenek itt par napot, igy van lehetoseg boven tapasztalatcserere.



Mi jovo hetre tervezzuk az indulast. Az Annapurna Sanctuary Trek-re keszulunk, ugy 10 naposra tervezzuk, kenyelmes tempoban. Tegnap meglattuk az egyik csucsot tiszta idoben, ami olyan volt a szemunk elott, mint egy festmeny. Az pont egy 7000 m magas csucs, amit mi majd 4000 m koruli magassagbol lathatunk majd. Annyira izgalmas es hihetetlen, amiket latunk es latni fogunk.



Kathmandu-rol irtam, hogy mennyire ingergazdag, es, hogy fhuuha. En akkor mar nem is tudom, hogy hogy irjak Pokhara-rol, ami egy kis mesevaros, es az, hogy ingergazdag, az nem fejezi ki mindazt, amit kapunk tole es az emberektol itt. Itt van a Fewa nevu to, ami olyan kis kulonlegesen kacifantosan kanyarog itt a zold dombok kozott tele csonakazokkal, hogy , ha csak all az ember es nezi, akkor mar eleget tett ahhoz, hogy erezze, azt amit kell. Evezunk majd mi is egy csonakban.



Az is igaz mondjuk, hogy ez a Lakeside-i resz, ahol vagyunk itt a toparton ez elegge turistas itt, a kulfoldi slageres elozenes szorakozohelyeivel, a millio hamis turacucc arusaival es a nagy rakas ettermeivel. Bar a pozitivum az, hogy sok szimpatikus turazni, elvonulni es megvilagosodni vagyot latni. :) Igy olyan kis spiritualis vilagfalu benyomasat kelti az emberben. De azert megiscsak nem a valodi Nepal ez a resz itt. De nem kell bennunket felteni, hamar megtalaljuk mi magunknak azokat a varosreszeket, ahol turista meg nem jart, es ahol az igazi egyszeru nepali emberek elik a mindennapjaikat. Olyan nagyon egyszeru betekinteni a kulturajukba azaltal, hogy ok kinn elnek. Az utcan es az udvarukon. Uzletelnek, adnak-vesznek, jonnek-mennek, furdenek es nagyokat nevetnek. Na es persze naponta ketszer daal bhatot esznek. Ugy kb. fel 10 korul az elsot, aztan este mindenek utan a masodikat. Ez igy, ahogy mondom. Latjuk meg kerdezzuk is. Tenyleg mindenki, tenyleg ugyanazt es tenyleg naponta ketszer. Egy nagy rakas szep hosszuszemu feher rizsre raontik azt a lencseleves-szeru valamit, aztan gombocokat formalnak belole, majd fognak hozza egy kis zoldseges curry-t meg nepali fuszeres savanyusagot meg szoktak meg egy kis spenotot is meg ilyen aludttej-szeru dolgot. Ki hogy szokta. Ezt tenyleg ugy osszeallitottak ezt a menusort nekik annak idejen, hogy miert is valtoztatnanak rajta. Minden benne van, ami energiat ad, taplalo, de konnyen is emesztheto.



Bar nekunk is nagyon bejon, azert nem tudunk ellenallni, hogy ne probaljunk ki mindenfele helyi es kornyekbeli specialitasokat. A tibeti etelek a kedvenceink. Meg az elejen volt egy olyan lendulet bennunk, hogy majd Tibetbe is atmegyunk, de letettunk rola, mert tul bonyolult oda atjutni meg nem is annyira biztonsagos. Cserebe vegigteszteljuk az osszes tibeti ettermet, es megkeressuk a kornyekbeli tibeti falvakat is, teljesen kezzelfoghatova valik igy Tibet is nekunk. Hihetetlen amugy, hogy minden nap etteremben eszunk, szokatlan nagyon. Es meg hogy etteremben eszunk, olyan vega kajakat, hogy huuha. Igencsak lehetne toluk tanulni, hogy lehet taplaloan es kreativan husmentesen enni. Ez itt tenyleg egy kanaan, klasszisokkal tobb husmentes etel van, mint husos. Az ettermi evesrol csak meg annyit, hogy a legtobb, amit fizettunk az 700 rupia volt, ami olyan 1700-1800 forint kettonknek etellel itallal borravaloval... de laktunk mar jol 200 rupiabol is ketten. :)



Mar irtam korabban is, hogy olyan jo erzekkel talalunk ra a helyi nem turistas dolgokra, hogy orom nezni. :) Tegnap csak ugy javasoltam, hogy setaljunk el az ovarosi reszere Pokharanak, mire az utunk kozepen hatalmas karnevali szeru hangulat fogadott bennunket nagy teherautokkal, mindenfele feldiszitett meg szines porokkal beszort eljenzo meg tancolo oromkodo emberekkel. Ez nyilvan meg a Dashain lecsengo napjainak resze volt. Csak ugy szedtuk a labunk utanuk, hihetetlenek ezek a pillanatok, amiket az ember tenyleg csak valami utifilmben latott vagy csak olvasott rola, es most itt van es koztuk van es vegyul. :)



15 napos amugy a Dashain, nem aprozzak el ezt az unnepet, hamar ez a legfontosabb nekik. Bar beszeltuk is tegnap az egyik mostmar kedvenc kis hegyekre dombokra nezos parnakon torokulos olcso de inycsiklandozo ettermunk tulajaval, hogy azert sok ez a 15 nap, tul nagy a felhajtas. Jot beszelgettunk vele is, kaptunk tole 2-2 pohar unnepi hazi keszitesu italukat. Kolesbol keszul, mint a helyi speckos soruk is. Kolesbornak hivta, mert csak valami 5-6 szazalekos, de inkabb ilyen higabb palinka izu. Mivel nem nagyon isznak a hindu emberek, igy ez az ital is direkt dashain-ra keszult, nagyon kedvesen kinalt bennunket. Nagyon sok turelmes, nyugodt es mosolygos helyi emberrel talalkozni itt.



Ma meg bringaberlessel keztuk a napot, es csak ugy lobogott a hajunk az utakon. Csak ugy kiabaltuk elore meg hatra egymasnak, hogy ezt most nem is hisszuk el, hogy itt tekerunk Nepalban, milyen jo nekunk. :) Kicsit leegtunk amugy, de jolesett. Megneztunk azert egy-ket nem erdemes kihagyni turista latvanyossagot is ma. Ja ja, tenyleg! Ugy nez ki, hogy talaltunk olcso jegyet Thaifoldre decemberben, ugyhogy az lesz a kovetkezo uticel. Jeeejjjj!! :)



A kovetkezo napokban meg tekergetunk ossze-vissza, meg csonakazunk meg keszulodunk es hangolodunk a turankra. Lehet, hogy megint eltunok par napra, jo itt csak ugy lenni. Megszunik az ido. Most peldaul teljesen komolyan mondom, hogy nem tudom hanyadika van, milyen nap van es hany ora van. Teljesen mindegy. Itt mindenki csak a Nappal es a Holddal szamol, ha szamol. Ez annyira nagyon tetszik es jolesik, hogy eszre se vettem, most en is igy teszek. Jo ezt is megelni, hogy milyen, ha hagyja az ember, hogy csak ugy minden tortenjen, ahogy tortennie kell.


Nincsenek megjegyzések: